Kültéri védelem: nélkülözhetetlen a komplex megközelítés

Kültéri védelem: nélkülözhetetlen a komplex megközelítés

A fokozatosan erősödő terrorfenyegetettség hatására egyre többször kerül napirendre a határvédelem, a kiemelt kockázatú objektumok védelme és minden, ami kültéri védelem. Egy rövid elméleti összefoglalóval igyekszem a következőkben bemutatni, hogy miért van fontos szerepe napjainkban a kerületvédelmi rendszereknek és milyen feltételei vannak a hatékony működésnek.

Mitől hatékony egy védelem?

Egy jól működő kültéri védelmi rendszernek a legfontosabb feladata, hogy a behatolni kívánó személyt feltartóztassa, meggátolja az előrejutásban, illetve hogy a behatolást a lehető legkorábban, már a külső védelmi héjnál detektálja.

Egy ilyen rendszer megtervezése igencsak összetett és szakértelmet megkövetelő feladat.  Minden terület adottsága különböző, minden feladatra más és más megoldást kell alkalmazni, hiszen különbözőek a fenyegetettségek és veszélyek, amelyek ellen védekeznünk kell egy kiemelt kockázatú objektum (víztározó, elektromos elosztó állomás, atomerőmű), egy logisztikai központ vagy egy családi ház esetén.

Cél a réteges mélységi védelem

Egy komplex, magas szintű védelmi rendszernek mindig mélységi védelmi rendszernek kell lennie, azaz mindig több védelmi körből, védelmi rétegből (héjból) kell, hogy álljon. A kerületvédelem ebben a legkülső réteget vagy rétegeket foglalja el, ugyanis több réteg is tartalmazhat kerületvédelmet, de legalább egynek kötelező tartalmazni.

Minél magasabb kockázatú objektumról van szó, melyet védeni akarunk, annál több ilyen rétegre van szükség, ugyanis egyetlen réteg soha nem lehet elég hatékony.

Kültéri védelem: nélkülözhetetlen a komplex megközelítés forrás: http://edftech.com/products.htm

 A komplexitás fogalma

De mi a hatékony védelem ismérve? A komplexitás. Egy kerületvédelmi rendszer akkor működik effektíven, ha a lenti ábrán jelzett elvárások (pontok) mindegyikét képes teljesíteni: elrettentés, detektálás, késleltetés, reagálás, megakadályozás.

Kültéri védelem: nélkülözhetetlen a komplex megközelítés Forrás. umirs.eu

Hatékony védelem: elrettentés, detektálás, késleltetés, reagálás, megakadályozás

Fontos a látható elrettentés

Hogyan tudunk legkönnyebben meggátolni egy betörést? Ha elriasztjuk az illetőt. Ha a betörni kívánó személy felméri a védelmet és azt állapítja meg, hogy túl nagy az esélye a lebukásnak – mert láthatóan túl jól kiépített a védelem, vagy túl sok eszköz szükséges például a hatástalanításhoz -, le fog mondani a betörésről.

Lényeges tehát a látható elrettentés, pl. az élőerős védelem intenzív jelenléte, de legalább ennyire fontos feladatot látnak el  a különböző érzékelők, detektáló rendszerek, melyek képesek jelezni a behatolást vagy a behatoló jelenlétét. Ez nagyon sokféle technológia lehet– különböző áthaladás és mozgásérzékelők, kerítésvédelmi rendszerek, mikrohullámú sorompók, kamerák, radarok, lépésérzékelők, és még folytathatnánk a sort.

A késleltetés fontossága

Ha a behatoló detektálása megtörtént, akkor elegendő időt kell biztosítanunk a reagáló erőknek arra, hogy a riasztási helyszínre érjenek. Ez egy nagyon kritikus pont a tervezés során. A késleltetési időnek legalább olyan hosszúnak kell lennie, mint a reagálási idő.

A szükséges késleltetési időt 2 fő módon tudjuk elérni. Mélységi védekezéssel vagy pedig plusz akadályokkal, több gyűrűs védelmi rendszerrel. A mélységi védekezés hatékonyan tudja növelni késleltetési időt, viszont nagy területigénye van, mely nem mindig elérhető, valamint szabad mozgásteret biztosít a behatolónak. A késleltetési idő egyenes arányban változik a távolság növekedésével.

Plusz akadályok kihelyezése – mint a kerítés, gyoda, elektromos kerítés – nagyon hatékonyan képes növelni a késleltetési időt, valamint nagy előnye, hogy kevesebb helyet igényel – ezáltal költséghatékonyabb, valamint korlátozni tudja a behatoló mozgásterét. Egy kerítés átmászása körülbelül 10 másodpercet, míg egy gyoda leküzdése 30 másodpercet vesz igénybe.

A reagálás akkor veszi kezdetét, amikor a riasztás beérkezik és feldolgozásra kerül a felügyeleti helyiségben, illetve a késleltetés már folyamatban van. Az őrség feladata ezt követően a további cselekmények meggátolása, fenyegetés elhárítása, hisz mit ér a detektálás, ha nem tartozik hozzá ellenlépés.

Kültéri védelem: nélkülözhetetlen a komplex megközelítés Forrás. umirs.eu

Több gyűrűs védelmi rendszer

Kockázatelemzés

Kültéri védelmi rendszerünk megtervezése előtt legfontosabb feladatunk, hogy elkészítsünk egy kockázatelemzést. Fontos kérdésekre kell megpróbáljunk válaszokat adni. Milyen kockázatok, fenyegetettségek veszélyeztetik a védendő objektumot? Milyen típusú támadásokkal kell számolnunk?  Kit vagy mit kell védenünk és kitől vagy mitől? Mekkora ezeknek a fenyegetettségeknek a bekövetkezési esélye? Mekkora lesz a várható káresemény? Milyen lehetséges ellenintézkedések, eszközök állnak rendelkezésünkre, melyek jelentősen csökkenthetik a káresemény bekövetkezési esélyét, ezáltal annak várható mértékét?
A kérdések megválaszolása és a check list elkészítését követően, költségkalkulációt kell végeznünk, hogy láthassuk, a védelem növelésére tervezett befektetés kellően csökkenti-e a várható kár mértékét.

Kültéri védelem: nélkülözhetetlen a komplex megközelítés Forrás umirs.eu

Kockázatelemzés, mint első lépés

A rendelkezésre álló eszközök

A kültéri védelmi rendszerekben alkalmazható eszközök tárháza (szerencsére) igen széles.
A legelterjedtebb és legalapvetőbb védelmet nyújtó mechanikus elemek a kerítések, falak, sorompók, kapuk és egyéb kiegészítő mechanikai akadályok (gyoda, szögesdrót, elektromos kerítés) alkotta csoport, melynek elsődleges feladata a védett objektum határainak jó észlelhető jelölése, valamint a behatoló haladásának akadályozása, lassítása, illetve a ki és beléptetés kontrollálása.

Hasznos kiegészítője a kültéri rendszereknek a biztonsági megvilágítás, melynek elsődleges feladata, hogy az objektum külső határait, így a kerítést megvilágítsa. Ennek elsődlegesen visszatartó ereje van, de elősegíti a kamerák jó minőségű éjszakai képalkotását a kritikus területeken.

A kerületvédelem legfontosabb, így nélkülözhetetlen eleme az elektronikus behatolásjelző rendszer. Rengeteg technológia és detektálási módszer létezik manapság, ennek köszönhetően nagyon sokféle eszköz közül választhatjuk ki az adott feladatra leginkább alkalmas eszközt.
A teljesség igénye nélkül: kerítésvédelmi rendszerek, mikrohullámú sorompó, radar, passzív és aktív infra érzékelők, duál technológiás érzékelők, szeizmikus és egyéb földbe rejtett áthaladás érzékelők, elektromos kerítés és még sorolhatnánk tovább.

Kültéri védelem: nélkülözhetetlen a komplex megközelítés Forrás umirs.eu

Quadrosense kerítésvédelmi rendszer

A jelenleg alkalmazott legmegbízhatóbb érzékelő típusok közé a mikrohullámú sorompók és a kerítésvédelmi rendszerek tartoznak, szerencsére mindegyikből találhatunk már magyar fejlesztésű eszközt a piacon.

A kerítésvédelmi rendszerek legnagyobb előnye a többi detektorral szemben, hogy már a behatolási kísérletet is képesek detektálni, ezáltal a lehető legtöbb időt képesek biztosítani a reagálásra.

A mikrohullámú sorompók fölénye az időjárási körülményekkel szembeni zavarvédettségben mutatkozik meg leginkább, amellett, hogy térbeli kiterjedésű védelmi zónája sokkal nehezebben kijátszható, mint például az aktív infra sorompók síkbeli zónája, ezáltal sokkal magasabb védelmi szintet képvisel.

20160912_mikrohullamu1

Predix mikrohullámú sorompó

A fejlődési trendek egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a kamerarendszerekkel történő megfigyelés középtávon átveszi majd a hagyományos behatolásjelző érzékelők helyét, ennek ellenére én most még nem sorolnám őket ebbe a kategóriába. A modern, analitikával felvértezett kamerák ugyan képesek már behatolásjelző detektorként is működni, de optikai eszköz révén működésük nem elég megbízható külterületen, ezért elsődleges feladatuk a behatolásjelző rendszerekről érkező riasztások vizuális megerősítése, az esetleges téves riasztások kiszűrése és az elbírálás segítése.

Összegzés

Ahogy ebből a rövid áttekintésből is látszódik, egy kültéri védelmi rendszer megtervezése nem egyszerű, nincsenek mindenhol alkalmazható sémák, aranyszabályok, hiszen némi túlzással minden kerületvédelmi rendszer egyedi. Az olyan komoly tervezést igénylő nehézségekről, mint a tápellátás vagy a kommunikáció megoldása még nem is esett szó, holott ezek is szerves részét képezik a működő rendszernek.

A biztonságtechnikai iparágon belül évről évre növekszik a kültéri védelmi rendszerekkel kapcsolatos beruházások száma és volumene, ez is mutatja, hogy folyamatosan nő az igény a magasabb biztonsági szintet nyújtani képes komplex kültéri védelmi rendszerek iránt, és valószínűsíthetően ez a közeljövőben nem is fog számottevően változni.

Mikrohullámú sorompók – tervezési telepítési alapok

Mikrohullámú sorompók – tervezési telepítési alapok

A mikrohullámú sorompók napjainkban viszonylag elterjedten alkalmazott nagy hatótávolságú kerületvédelmi eszközök közé tartoznak. Nagy kiterjedésű, hosszú, egyenes szakaszokkal határolt objektumok kerületvédelmére ideális, ugyanis közepesen nagy hatótávval rendelkeznek, ennek köszönhetően kis eszközmennyiségre, rövidebb telepítési időre van szükség. Nézzük akkor a fogalmakat, a tervezés és telepítés kérdéseit.

20160912_mikrohullamu1A mikrohullámú sorompó működésének alapja nagyon hasonló az infrasorompó működéséhez, azonban az infravörös sugár helyett mikrohullámú jelet bocsájt ki az adó, a vevő pedig ennek a jelnek a vételéből és analizálásából képes megállapítani az érzékelési tartományban történő esetleges mozgást.

Kezdetben magas áruk miatt elsősorban a kiemelt kockázatú (börtönök, erőművek, repterek) és katonai objektumok védelmére telepítették, de manapság már a civil szektorban (napelem parkok, logisztikai központok, családi házak) is előszeretettel alkalmazzák az infra-sorompókkal szembeni előnyei és kiemelkedő megbízhatósága miatt.

Előnyei

Közömbös az Időjárási körülményekkel szemben

A mikrohullámú sorompó legnagyobb előnye, hogy nem érzékeny az időjárási körülmények változásaira, így a ködre, esőre, havazásra, a hőmérséklet-változásra, a közvetlen napsugárzásra vagy a légmozgásra. Működésére sokkal kevésbé hatnak az időjárási viszonyok, mint az infrasorompóra, ennek köszönhetően a mikrohullám képes elérni a vevőt a zavaró hatások ellenére is. 

Mikrohullámú sorompók – tervezési telepítési alapok www.umirs.eu

Működés bármilyen időjárási körülmény között

Nagy hatótávolság

Infra-sorompókat nem kimondottan ajánlatos 100 m fölötti távolságon alkalmazni, ezzel szemben a mikrohullámú érzékelők nagy hatótávolsággal rendelkeznek, mely akár a 400-500 m-t is elérheti, bár ehhez szinte tökéletesen sík területre van szükség, mely ritkán áll elő, ezért a gyakorlatban a 200-300 m-es típusok a gyakrabban alkalmazottak.

Térbeli kiterjedés

Mikrohullámú sorompók – tervezési telepítési alapok www.southwestmicrowave.com

Térbeli kiterjedésű zóna

Az infra-sorompók vonali vagy síkbeli kiterjedésével szemben a mikrohullámú sorompók detektálási zónája térbeli kiterjedésű (szivarforma), melynek érzékelési határai nehezen behatárolhatóak, ez sokkal nehezebbé teszi a kijátszhatóságot. Emellett az infra-sorompók működési állapota nagyon könnyen ellenőrizhető, ehhez elég egy mobiltelefon kamerája. A mikrohullámú érzékelők esetében nincsenek ilyen látható „nyomok”.

Megbízható működés

A mikrohullámú érzékelők működése az optikai szenzorokkal ellentétben valós mozgásérzékelésen alapul, mely sokkal megbízhatóbbá teszi. A  mikrohullámú sugárzást legnagyobb mértékben a fém- és víztartalmú anyagok verik vissza, utóbbira pedig jó példa az emberi test. Megfelelő telepítés és beállítás mellett a sorompó képes érzékelni mind a sétáló, futó vagy kúszó személyt, ellenben nem okoz téves riasztást a kisebb állatok, madarak vagy hulló falevelek mozgása.

Hátrányai

Nagy területigény

Az eszköz egyik nagy előnye egyben hátránya is, ez pedig a térbeli kiterjedésből fakadó jelentős területigény. Hatótávolság és működési frekvencia függvényében a detektálási zóna szélessége 1 métertől akár 7-8 méterig is terjedhet, de javasolt ennek a dupláját (ún. tiszta zóna) szabadon hagyni. Ez sok helyen nem áll rendelkezésre.
Ebben az úgynevezett tiszta zónában nem lehet semmilyen nagyobb belógó tárgy, objektum, pl.: fém kerítés, oszlop, épület, fa, bokor, ugyanis ezek téves riasztásokat okozhatnak, de ügyelni kell a sűrű fű vagy hó magasságára is ezért a karbantartás kiemelt szerepet tölt be a megbízható működés fenntartásában.

Mikrohullámú sorompók – tervezési telepítési alapok www.umirs.eu

A mikrohullámú sorompók telepítése sík és széles területet igényel

Sík területet igényel

A mikrohullámú sorompók ideális működéséhez szinte teljesen sík területre van szükség. A maximális megengedett egyenetlenségek magassága 25-30 cm lehet, ennél nagyobb egyenetlenségek esetén mindenképpen tereprendezésre van szükség, mely jelentős többletköltség lehet.
A detektálási zónába lévő aljnövényzet vagy hó hasonló problémát jelenhet a működésre, ennek maximális magassága nem érheti el a 30-40cm-t, ezért a terület rendszeres karbantartása elengedhetetlen.

Holt zónák

A detektálási zónájának formájából adódik, hogy a sorompópár adó és vevő egységének közvetlen közelében (3-5m), az úgynevezett holt zónában a detektálási zóna még nem nyílik ki annyira, hogy elérje a földet, így ott nem érzékeli az átkúszást. Természetesen átfedéses telepítéssel ezek a problémák kiküszöbölhetőek.

Mikrohullámú sorompók – tervezési telepítési alapok www.umirs.eu

Érzékelési zóna főbb paraméterei

Egyéb zavaró tényezők

A mikrohullámú jeleket útjuk során az adótól a vevő egységig sok minden zavarhatja. Ilyenek például a nagyfeszültségű távvezetékek, párhuzamosan futó nagy fém tárgyak (kerítés, csővezeték), vízfelületek, nagy tömegű járművek vagy egy másik azonos frekvencián működő sorompó, ezért a gyártó által meghatározott utasítások betartása fontos.

Tervezéssel, telepítéssel kapcsolatos kritériumok, gyakori hibák
Mikrohullámú sorompók – tervezési telepítési alapok www.umirs.eu

Területi adottságok

Az első és legfontosabb lépés a védendő objektum kerületvédelmi célokra felhasználható területének feltérképezése.
Rendelkezésre áll-e a gyártó által megjelöl szükséges minimális szélességű terület?
A legtöbb probléma abból adódik, hogy a telepítők nem veszik figyelembe a gyártók által előírt minimális tiszta terület szélességet és olyan helyekre telepítik az eszközöket, ahova nem lenne szabad. Fák, bokrok, oszlopok lógnak bele a detektálási sávba, túl közel telepítik kerítéshez, vasúthoz, stb. Ez téves riasztásokat vagy detektálás hiányát okozhatja, mely végfelhasználói elégedetlenséget és az adott termék vagy technológia téves leminősítését eredményezi.
Egyes típusok detektálási zónaszélessége között jelentős különbségek vannak, ezért érdemes a területadottságaihoz leginkább passzoló eszközt választani – ha keskeny területtel rendelkezünk, akkor csak 24 GHz-es eszköz jöhet szóba, ha nagy tiszta területtel rendelkezünk, akkor lehet alkalmazni 10 GHz-es eszközöket is. ( A működési frekvencia fizikai jellemzőiből adódóan a 24 GHz-en működő eszközök detektálási zónaszélessége akár fele akkora is lehet, mint a 10 GHz-en működőké.)

Kellően sík területtel rendelkezünk-e?

Megbízható működés érdekében biztosítani kell a sík, nagyobb egyenetlenségektől mentes területet. A szintkülönbség vonatkozásában ennek maximális mértéke típustól függően ~25-30cm. Ennél nagyobb szintkülönbségek esetén nem lehet észlelni az átkúszást ezeken a pontokon. Jelentősebb szintkülönbségek esetén az eszközök nagyobb magasságba történő telepítése segíthet, ez azonban kompromisszumok megkötésével jár, hiszen ez esetben az eszköz ugyan működni és detektálni fog abban a magasságban, de a kúszó behatolót nem fogja érzékelni.

Eszköztelepítési és beállítási hibák

Szükséges átfedés biztosítása

A technológiából adódó holt zónák kiküszöbölésére és a „rések” megszüntetésére átfedéses telepítést kell alkalmazni mind az egymást keresztező, mind a párhuzamosan telepített eszközök esetében.
Ennek hiánya lehetőséget biztosít az észrevétlen behatolásra. Egymást keresztező eszközöknél, például sarkoknál kb. 3-5m-es átfedést, párhuzamosan telepített eszközöknél pedig ennek dupláját érdemes biztosítani.

Mikrohullámú sorompók – tervezési telepítési alapok www.umirs.eu

Átfedések alkalmazása

Adó-vevő párok elhelyezése

Az adó és vevő egységek megfelelő pozicionálása, elhelyezése erőteljes hatással van az eszközök működésére. Az egymás mellé tervezett eszközök esetében – ahogy a fenti ábrán is látható – mindig két azonos funkciójú (adó vagy vevő) egységet kell elhelyezni, különben az adók ”elvakíthatják” a szomszédos vagy velük szemben lévő vevő egységet. Ez téves riasztásokat vagy detektálás hiányát okozhatja.

Megfelelő csatornakonfigurálás elvégzése

Az egy területen belül alkalmazott mikrohullám sorompók esetében mindig arra kell törekedni, hogy az egymás közvetlen közelében elhelyezett eszközpárok mindenképpen más-más frekvenciára legyenek beállítva, különben az esetlegesen visszaverődő vagy továbbhaladó mikrohullámú jelek olyan vevő egység érzékelhetnek, melyeknek nem lenne szabad, ez pedig ismételten téves riasztásokat vagy detektálás hiányát okozhatja.

Összefoglaló

A mikrohullámú sorompók telepítése és alkalmazása szakértelmet és tervezést igényel, ahogy ez igaz minden kültéren alkalmazott eszközre, ellenben a jól megválasztott helyszín, eszköz és beállítások esetén a letelepített berendezések éveken keresztül tudnak nagyon alacsony téves riasztási aránnyal üzemelni, sok fejfájástól megspórolni mind a megrendelőt, mind a telepítőt.

Kültéri behatolásjelző rendszerek

Kültéri behatolásjelző rendszerek

KÜLTÉRI BEHATOLÁSJELZŐ RENDSZEREK

https://www.kolsec.hu/wp-content/uploads/2017/03/20160714_hatarvedelem-komplex.jpg

A kültéri behatolásjelző rendszer a védelem első vonalát jelenti, amely már az épületen kívül elhelyezkedő határvonal átlépésekor jelzi a behatolást. A beltéri védelem nem képes megelőzni vagy megakadályozni egy betörést, hiszen érzékelői beltérben helyezkednek el és így csak akkor képesek jelezni, ha már megtörtént a behatolás, ezzel szemben a kültéri rendszerek már az objektum külső határainál érzékelni tudják az illetéktelelen behatolást, adott esetben hátráltatni vagy elrettentő erejüknek köszönhetően megelőzni is azt.

A kültéri védelmi rendszert gyakran egészítik ki élőerős védelemmel, távfelügyelettel vagy kamerarendszerrel. Számolni kell azzal, hogy az önálló kültéri védelmi rendszerek kialakításának a költsége többszöröse, akár tízszerese is lehet a beltéri védelmi rendszerekének.

A kültéri védelem alkalmas az épületek beltéri védelmének kiegészítésére, területeken elhelyezett értékek (pl. járművek, munkagépek) védelmére, mechanikai védelem bizonyos szintű helyettesítésére, illetve az élőerős őrzés hatékonyabbá tételére.

A kültéri védelemről és annak fontosságáról az alábbi cikkben talál hasznos információkat:
Kültéri védelem: Nélkülözhetetlen a komplex megközelítés

KERÍTÉSVÉDELMI RENDSZEREK

A kerítésvédelmi rendszerek kifejezetten egy kiépített kerítés védelmére, az azon történő átmászás, átvágás, áttörés érzékelésére alkalmas. A többi kültéri érzékelőhöz hasonlóan itt is többféle technológia létezik a kerítés vagy kerítésrészek védelmére, illetve a behatolás különböző formáinak érzékelésére. A megoldások közös jellemzője, hogy az érzékelő eszköz valamilyen technológiával rendelkező érzékelő kábel vagy a szenzor, amelyet a kerítésre rögzítenek. A rendszer érzékeli a kerítés mozgását és a környezeti körülmények okozta zavarjeleket kiszűrve felismeri a valós behatolásra jellemző jelformát.
A legtöbb környezeti hatásra, így a ködre, esőre, napsütésre, kisebb szélre egyáltalán nem érzékeny, működését nem befolyásolja negatívan.

A kerítésvédelmi rendszerek legnagyobb előnye a többi detektorral szemben, hogy már a behatolási kísérletet is képesek detektálni, mivel a védendő objektum legkülső határán helyezkednek el, ezáltal a lehető legtöbb időt képesek biztosítani a reagálásra.

Technológiától függően egy-egy ilyen rendszerrel akár több száz vagy ezer méteres kerítésszakasz is levédhető, ebből is kifolyólag ezeket a rendszereket elsősorban ipari környezetben alkalmazzák

Megbízható, alacsony téves riasztási arányú működés érdekében nagyon fontos, hogy stabil, jó állapotú kerítésre kerüljön felrögzítésre az érzékelő rendszer, ugyan is ellenkező esetben egy kisebb szélmozgás is nem kívánt riasztásokat fog eredményezni. Ebből is látszik, hogy a kerítés, illetve környezetének – így a fák, bokrok – karbantartása mennyire fontos.

https://www.kolsec.hu/wp-content/uploads/2017/02/MG_8492v-1-e1492007828238.jpg

MIKROHULLÁMÚ SOROMPÓK

A mikrohullámú sorompó működésének alapja nagyon hasonló az infrasorompó működéséhez, azonban az infravörös sugár helyett mikrohullámú jelet bocsájt ki az adó, a vevő pedig ennek a jelnek a vételéből és analizálásából képes megállapítani az érzékelési tartományban történő esetleges mozgást.

Kezdetben magas áruk miatt elsősorban a kiemelt kockázatú (börtönök, erőművek, repterek) és katonai objektumok védelmére telepítették, de manapság már a civil szektorban (napelem parkok, logisztikai központok, családi házak) is előszeretettel alkalmazzák az infra-sorompókkal szembeni előnyei és kiemelkedő megbízhatósága miatt.

Infra-sorompókat nem kimondottan ajánlatos 100 m fölötti távolságon alkalmazni, ezzel szemben a mikrohullámú érzékelők nagy hatótávolsággal rendelkeznek, mely akár a 400-500 m-t is elérheti. A mikrohullámú sorompók detektálási zónája térbeli kiterjedésű (szivarforma), melynek érzékelési határai nehezen behatárolhatóak, ez sokkal nehezebbé teszi a kijátszhatóságot.

Az eszköz egyik nagy előnye egyben hátránya is, ez pedig a térbeli kiterjedésből fakadó jelentős területigény. Hatótávolság és működési frekvencia függvényében a detektálási zóna szélessége 1 métertől akár 7-8 méterig is terjedhet, ez sok helyen nem áll rendelkezésre.

A mikrohullámú sorompókról az alábbi cikkben találhat további hasznos információkat:
Mikrohullámú sorompók – tervezési, telepítési alapok

https://www.kolsec.hu/wp-content/uploads/2017/02/Predix-1b.jpg

INFRASOROMPÓK

A kültéri védelem leggyakoribb eleme az infravörös sorompó, vagy röviden infrasorompó, amely kerületi védelmet biztosít. Az infrasorompó jellemzően két egységből – egy adó és egy vevő részből áll. Az adó bocsátja ki az emberi szemmel nem látható infravörös sugarakat, a vele szemben elhelyezett vevő pedig veszi a jeleket.  Amennyiben a két eszköz közötti infrasugár megszakad, a rendszer riasztási jelzést ad.

Az infrasorompó elsősorban kültéri kerületi védelem érdekében kerül alkalmazásra, mivel egy láthatatlan kerítés szerepét tölti be. Hatótávolsága általában 50, 100, 200 méter. A nagyobb hatótávolságú infrasorompó értelemszerűen nagyobb villamos teljesítményfelvételt és precízebb optikai rendszert igényel.

Az infrasorompó jellemző hátránya optikai elvéből fakad, mivel a látási viszonyok változása jelentősen megnövelheti a téves riasztások számát. A láthatóság drasztikus leromlása, a köd, sűrű eső vagy havazás az érzékelőt használhatatlanná tehetik, valamint ha nincs a terület kerítéssel védve, a kóbor állatok mozgása is felesleges riasztásokat indíthat.

https://www.kolsec.hu/wp-content/uploads/2017/02/Infrasorompó1.jpg

KÜLTÉRI MOZGÁSÉRZÉKELŐK

A kültéri mozgásérzékelők a beltéri társaikkal azonos elven működnek, vagyis a látóterükben fellépő hőmérséklet változás révén érzékelik a mozgást, a melegvérű élőlények hőkisugárzása és a környezeti hőmérséklet közti különbséget felhasználva. Megtalálhatók köztük a csak passzív infravörös érzékelőket tartalmazó és a mikrohullámú érzékelőkkel kombinált kivitelű eszközök is.

Ezek a kültéri infra érzékelők térvédelemre szolgálnak, az általuk belátott teret védik elsősorban, ezért biztonságos felhasználásuk jellemzően épületek közötti, épületfalakkal legalább részben védett helyeken ajánlott. Épületek között megfelelően kiválasztott helyeken, teraszokon, falakkal vagy kerítéssel körbevett udvarokon alkalmasak csapdaszerű védelem kialakítására is.
Problémát jelenthet, hogy a védett térbe kerülő melegvérű állatok, a növényzet szél miatti mozgása, az esetleges széllökések és az erős napsugárzás is képesek jelzéseket okozni.

https://www.kolsec.hu/wp-content/uploads/2017/02/watchout-e1510695689871.jpg