Címke: Riasztórendszer

A fokozatosan erősödő terrorfenyegetettség hatására egyre többször kerül napirendre a határvédelem, a kiemelt kockázatú objektumok védelme és minden, ami kültéri védelem. Egy rövid elméleti összefoglalóval igyekszem a következőkben bemutatni, hogy miért van fontos szerepe napjainkban a kerületvédelmi rendszereknek és milyen feltételei vannak a hatékony működésnek.

Mitől hatékony egy védelem?

Egy jól működő kültéri védelmi rendszernek a legfontosabb feladata, hogy a behatolni kívánó személyt feltartóztassa, meggátolja az előrejutásban, illetve hogy a behatolást a lehető legkorábban, már a külső védelmi héjnál detektálja.

Egy ilyen rendszer megtervezése igencsak összetett és szakértelmet megkövetelő feladat.  Minden terület adottsága különböző, minden feladatra más és más megoldást kell alkalmazni, hiszen különbözőek a fenyegetettségek és veszélyek, amelyek ellen védekeznünk kell egy kiemelt kockázatú objektum (víztározó, elektromos elosztó állomás, atomerőmű), egy logisztikai központ vagy egy családi ház esetén.

Cél a réteges mélységi védelem

Egy komplex, magas szintű védelmi rendszernek mindig mélységi védelmi rendszernek kell lennie, azaz mindig több védelmi körből, védelmi rétegből (héjból) kell, hogy álljon. A kerületvédelem ebben a legkülső réteget vagy rétegeket foglalja el, ugyanis több réteg is tartalmazhat kerületvédelmet, de legalább egynek kötelező tartalmazni.

Minél magasabb kockázatú objektumról van szó, melyet védeni akarunk, annál több ilyen rétegre van szükség, ugyanis egyetlen réteg soha nem lehet elég hatékony.

 A komplexitás fogalma

De mi a hatékony védelem ismérve? A komplexitás. Egy kerületvédelmi rendszer akkor működik effektíven, ha a lenti ábrán jelzett elvárások (pontok) mindegyikét képes teljesíteni: elrettentés, detektálás, késleltetés, reagálás, megakadályozás.

Fontos a látható elrettentés

Hogyan tudunk legkönnyebben meggátolni egy betörést? Ha elriasztjuk az illetőt. Ha a betörni kívánó személy felméri a védelmet és azt állapítja meg, hogy túl nagy az esélye a lebukásnak – mert láthatóan túl jól kiépített a védelem, vagy túl sok eszköz szükséges például a hatástalanításhoz -, le fog mondani a betörésről.

Lényeges tehát a látható elrettentés, pl. az élőerős védelem intenzív jelenléte, de legalább ennyire fontos feladatot látnak el  a különböző érzékelők, detektáló rendszerek, melyek képesek jelezni a behatolást vagy a behatoló jelenlétét. Ez nagyon sokféle technológia lehet– különböző áthaladás és mozgásérzékelők, kerítésvédelmi rendszerek, mikrohullámú sorompók, kamerák, radarok, lépésérzékelők, és még folytathatnánk a sort.

A késleltetés fontossága

Ha a behatoló detektálása megtörtént, akkor elegendő időt kell biztosítanunk a reagáló erőknek arra, hogy a riasztási helyszínre érjenek. Ez egy nagyon kritikus pont a tervezés során. A késleltetési időnek legalább olyan hosszúnak kell lennie, mint a reagálási idő.

A szükséges késleltetési időt 2 fő módon tudjuk elérni. Mélységi védekezéssel vagy pedig plusz akadályokkal, több gyűrűs védelmi rendszerrel. A mélységi védekezés hatékonyan tudja növelni késleltetési időt, viszont nagy területigénye van, mely nem mindig elérhető, valamint szabad mozgásteret biztosít a behatolónak. A késleltetési idő egyenes arányban változik a távolság növekedésével.

Plusz akadályok kihelyezése – mint a kerítés, gyoda, elektromos kerítés – nagyon hatékonyan képes növelni a késleltetési időt, valamint nagy előnye, hogy kevesebb helyet igényel – ezáltal költséghatékonyabb, valamint korlátozni tudja a behatoló mozgásterét. Egy kerítés átmászása körülbelül 10 másodpercet, míg egy gyoda leküzdése 30 másodpercet vesz igénybe.

A reagálás akkor veszi kezdetét, amikor a riasztás beérkezik és feldolgozásra kerül a felügyeleti helyiségben, illetve a késleltetés már folyamatban van. Az őrség feladata ezt követően a további cselekmények meggátolása, fenyegetés elhárítása, hisz mit ér a detektálás, ha nem tartozik hozzá ellenlépés.

Kockázatelemzés

Kültéri védelmi rendszerünk megtervezése előtt legfontosabb feladatunk, hogy elkészítsünk egy kockázatelemzést. Fontos kérdésekre kell megpróbáljunk válaszokat adni. Milyen kockázatok, fenyegetettségek veszélyeztetik a védendő objektumot? Milyen típusú támadásokkal kell számolnunk?  Kit vagy mit kell védenünk és kitől vagy mitől? Mekkora ezeknek a fenyegetettségeknek a bekövetkezési esélye? Mekkora lesz a várható káresemény? Milyen lehetséges ellenintézkedések, eszközök állnak rendelkezésünkre, melyek jelentősen csökkenthetik a káresemény bekövetkezési esélyét, ezáltal annak várható mértékét?
A kérdések megválaszolása és a check list elkészítését követően, költségkalkulációt kell végeznünk, hogy láthassuk, a védelem növelésére tervezett befektetés kellően csökkenti-e a várható kár mértékét.

A rendelkezésre álló eszközök

A kültéri védelmi rendszerekben alkalmazható eszközök tárháza (szerencsére) igen széles.
A legelterjedtebb és legalapvetőbb védelmet nyújtó mechanikus elemek a kerítések, falak, sorompók, kapuk és egyéb kiegészítő mechanikai akadályok (gyoda, szögesdrót, elektromos kerítés) alkotta csoport, melynek elsődleges feladata a védett objektum határainak jó észlelhető jelölése, valamint a behatoló haladásának akadályozása, lassítása, illetve a ki és beléptetés kontrollálása.

Hasznos kiegészítője a kültéri rendszereknek a biztonsági megvilágítás, melynek elsődleges feladata, hogy az objektum külső határait, így a kerítést megvilágítsa. Ennek elsődlegesen visszatartó ereje van, de elősegíti a kamerák jó minőségű éjszakai képalkotását a kritikus területeken.

A kerületvédelem legfontosabb, így nélkülözhetetlen eleme az elektronikus behatolásjelző rendszer. Rengeteg technológia és detektálási módszer létezik manapság, ennek köszönhetően nagyon sokféle eszköz közül választhatjuk ki az adott feladatra leginkább alkalmas eszközt.
A teljesség igénye nélkül: kerítésvédelmi rendszerek, mikrohullámú sorompó, radar, passzív és aktív infra érzékelők, duál technológiás érzékelők, szeizmikus és egyéb földbe rejtett áthaladás érzékelők, elektromos kerítés és még sorolhatnánk tovább.

A jelenleg alkalmazott legmegbízhatóbb érzékelő típusok közé a mikrohullámú sorompók és a kerítésvédelmi rendszerek tartoznak, szerencsére mindegyikből találhatunk már magyar fejlesztésű eszközt a piacon.

A kerítésvédelmi rendszerek legnagyobb előnye a többi detektorral szemben, hogy már a behatolási kísérletet is képesek detektálni, ezáltal a lehető legtöbb időt képesek biztosítani a reagálásra.

A mikrohullámú sorompók fölénye az időjárási körülményekkel szembeni zavarvédettségben mutatkozik meg leginkább, amellett, hogy térbeli kiterjedésű védelmi zónája sokkal nehezebben kijátszható, mint például az aktív infra sorompók síkbeli zónája, ezáltal sokkal magasabb védelmi szintet képvisel.

A fejlődési trendek egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a kamerarendszerekkel történő megfigyelés középtávon átveszi majd a hagyományos behatolásjelző érzékelők helyét, ennek ellenére én most még nem sorolnám őket ebbe a kategóriába. A modern, analitikával felvértezett kamerák ugyan képesek már behatolásjelző detektorként is működni, de optikai eszköz révén működésük nem elég megbízható külterületen, ezért elsődleges feladatuk a behatolásjelző rendszerekről érkező riasztások vizuális megerősítése, az esetleges téves riasztások kiszűrése és az elbírálás segítése.

Összegzés

Ahogy ebből a rövid áttekintésből is látszódik, egy kültéri védelmi rendszer megtervezése nem egyszerű, nincsenek mindenhol alkalmazható sémák, aranyszabályok, hiszen némi túlzással minden kerületvédelmi rendszer egyedi. Az olyan komoly tervezést igénylő nehézségekről, mint a tápellátás vagy a kommunikáció megoldása még nem is esett szó, holott ezek is szerves részét képezik a működő rendszernek.

A biztonságtechnikai iparágon belül évről évre növekszik a kültéri védelmi rendszerekkel kapcsolatos beruházások száma és volumene, ez is mutatja, hogy folyamatosan nő az igény a magasabb biztonsági szintet nyújtani képes komplex kültéri védelmi rendszerek iránt, és valószínűsíthetően ez a közeljövőben nem is fog számottevően változni.